Akár nyolc év is eltelhet a pontos felismeréséig, magyarországon több mint 100 ezer embert - érintA bipoláris zavar, más néven mániás depresszió az egyén hangulatára, viselkedésére és érzékelésére ható pszichiátriai betegség, amely a magyar lakosság több mint 1 százalékát - azaz 100 ezer embert - érinti.
Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet szervezésében 2005. szeptember 23-24-én Budapesten rendezik meg a "II. Nemzetközi Szimpózium a Bipoláris Betegségről" elnevezésű eseményt. A szakmai rendezvény célja, hogy bemutassa a sokszor nehezen felismerhető bipoláris zavar kutatásainak legújabb nemzetközi és hazai eredményeit. A tudományos program mellett itt mutatják be először a mániás depressziós betegség személyes átélésének lehetőségét megteremtő "Bipoláris Kastélyt" is.
A bipoláris zavar, más néven mániás depresszió az egyén hangulatára, viselkedésére és érzékelésére ható pszichiátriai betegség, amely a magyar lakosság több mint 1 százalékát - azaz 100 ezer embert - érinti.
A tünetek a hangulatingadozással együtt váltakoznak a mániás és a depresszív fázis között. A betegek hol súlyos mélypontokat, hol egészen végletes feldobottságot élnek át. A depressziós és mániás fázisok közötti hangulatváltás módja és ideje nagyon eltérő lehet. A betegségben világszerte mintegy 100 millió ember szenved, leggyakrabban serdülőkorban alakul ki, és a tünetként fellépő kedélyváltozás végigkíséri a beteg egész életét.
A bipoláris zavar kiváltó okai pontosan még nem ismertek, kialakulásában genetikai, környezeti és életvegytani tényezők játszanak szerepet. Az összes pszichiátriai betegség közül a bipoláris betegség rendelkezik a legkifejezettebb genetikai komponenssel. A betegek több mint 60 százalékánál a családban (elsőfokú rokonok) már fordult elő bipoláris betegség, ugyanakkor az egyes (depressziós, hipomániás vagy mániás, kevert stb.) epizódok kiváltásában stressz és hormonális változások, továbbá traumák és gyakran az alváshiány játszanak meghatározó szerepet.
A fel nem ismert vagy kezeletlen eseteknek számos súlyos szövődménye és következménye lehet: családi konfliktusok, válás, másodlagos alkohol- és drogfogyasztás. A legtragikusabb következmény azonban az öngyilkosság, amelynek előfordulása hazánkban egyébként is sajnálatosan magas arányú.
Legalább minden tizedik bipoláris zavarban szenvedő beteg öngyilkosság következtében hal meg, de a közhiedelemmel ellentétben nem a súlyos depressziós időszakban, hanem főleg a mániás fázisról a depressziós fázisra történő váltáskor, vagy amikor a mánia és a depresszió tünetei együtt vannak jelen. A betegek 25-50 százaléka élete folyamán legalább egyszer megkísérli az öngyilkosságot!
A bipoláris betegség kezelésében kulcsfontosságú, hogy az érintett felismerje a betegség adott fázisát, illetve hogy együttműködjön a terápia során. Végső soron a cél a hangulatstabilizáció, azaz a hangulati egyensúly megteremtése és fenntartása. Az utóbbi időben hatalmas előrelépés történt a betegség kezelésében. A modern gyógyszerek és a pszichoterápia alkalmazásával a tünetek a legtöbb esetben hatékonyan kontrollálhatók.
Az olanzapine új indikációjával kontrollálhatóvá válik a fázisok váltakozása, a visszaesések megelőzésével stabilizálható a beteg állapota, ami a normális életvitel megteremtésének alapja. Az új indikáció lehetővé teszi, hogy az olanzapine-t bipoláris zavar gyógykezelésére is alkalmazzák, amely helyreállítja a mániás beteg hangulatát, és egyformán hatásos a nem pszhichotikus és pszichotikus szintű mánia kezelésében.
Az új lehetőség egyszerű és kényelmes az érintettek számára, ellentétben a hagyományos, sok ellenőrző vizsgálatot igénylő hangulatstabilizálókkal. Mivel a kezelés sikere és hatékonysága nagyban függ a betegek hozzáállásától, ezért nagyon fontos az egyszerűen alkalmazható és jó mellékhatás profillal bíró terápia megválasztása.
Az akkreditált szakmai továbbképzésnek minősülő II. Nemzetközi Szimpózium a Bipoláris Betegségről kiemelt témái a bipoláris zavar epidemiológiája, a betegség kezelésének legújabb módszerei és a kezelés kihívásai, valamint a magyarországi tendenciák megvitatása. A tudományos rendezvényen előadó legnevesebb hazai szakértők mellett a magyar pszichiáter szakma további 600 tagja vesz részt. A kétnapos rendezvény során Dr. Jules Angst (Zürich, Svájc), az Európai Pszicháterek Egyesületének volt elnöke nyitó előadása után, számos neves nemzetközi szakértő előadását is meghallgathatják az érdeklődők.
A szimpózium tudományos előadásai mellett itt mutatkozik be először a szakma és a nagyközönség előtt a Bipoláris Kastély. A bipoláris zavar társadalmi megismertetésének ezen innovatív eszköze segít testközelből megtapasztalni és könnyebben elfogadhatóvá tenni a bipoláris betegségben szenvedők által átélt hangulatingadozásokat, mélységeket és magasságokat. A 40 négyzetméter alapterületű, várat formázó installáció 4 szobájában a látogatók a látásukon, hallásukon és tapintásukon keresztül élhetik át a bipoláris zavar depressziós, kevert és mániás fázisait.
Ez az első alkalom, hogy Magyarországon az "ability park" módszerét és eszközrendszerét egy mentális betegség megismertetéséhez használják fel.
A bipoláris zavarról
A bipoláris zavar tüneteinek jellege miatt számos esetben nehéz a diagnózis felállítása, ebből következően a megfelelő kezelési mód megtalálása. Akár nyolc év is eltelhet a betegség pontos felismeréséig. Ennek oka az, hogy a betegeket az esetek többségében depressziósként kezelik, csak a depresszív szakasz tüneteit enyhítik, miközben a mániás tünetek észrevétlenek és kezeletlenek maradnak.
A kezelést és a diagnózis meghatározását tovább nehezíti, hogy a depresszió után a mániás szakaszban a beteg feldobott, jól és gyógyultnak érzi magát. Abbahagyja a gyógyszerek szedését, a felülvizsgálatokra pedig csak akkor megy el, ha ismét depressziós szakaszt él át.
Bipoláris betegség - szakaszok típusai
A bipoláris zavar kúrája során négy hangulati fázist különböztetünk meg, melyek a következők:
· mániás szakasz - felfokozott hangulat és aktivitás
· hipománia - a mánia gyengébb változata: ebben a szakaszban egyes betegek jól érzik magukat, és ennek következtében abbahagyják kezelésüket, majd később újra visszaesnek
· major depresszió - a beteg szomorú és reménytelen
· kevert szakasz - egyidejűleg tartalmaz mániás és depressziós tüneteket is
A mániás szakasz tünetei:
- Áradó jókedv, túlzott optimizmus és önbizalom
- Csökkenő alvásszükséglet kimerültségérzet nélkül
- Túlzott beképzeltség
- Túlzott ingerlékenység és agresszív viselkedés
- Fokozott fizikai és mentális aktivitás
- Gyors beszédtempó, gyors eszmefuttatások, lobbanékonyság
- Gyenge ítélőképesség, könnyen megzavarható
- Vakmerőség, költekezés, gyors üzleti döntések, felelőtlen tervek, szexuális tolakodás
A depresszió tünetei:
- Szomorúság és megmagyarázhatatlan sírás
- Jelentős étvágy- és alvásváltozások
- Ingerlékenység, harag, nyugtalanság, agitáció, szorongás
- Mélységes pesszimizmus, közömbösség
- Reménytelenség, értéktelenség érzése
- Levertség, tartós letargia
- Bűntudat
- Koncentráció- és döntésképtelenség
- Képtelen örömét lelni korábbi érdeklődési köreiben, társadalmi visszavonulás
- Megmagyarázhatatlan fájdalmak
- A halál és az öngyilkossági kísérlet ismétlődő gondolata
